Toanches -tető

Szombat, január 12
Túravezető: Grépály István, brassói EKE

Fő: 25 személy, 5 személy sepsiszentgyörgyi EKE

Már szinte hagyománnyá nőtte ki magát, hogy minden hónapban meglátogatjuk  a Királykő valamelyik impozáns részét, úticélunk Zernyest-Botorog csorgó-Zernyesti hasadék-Macska hasadék-Toanches tisztás-Folea ház-Zernyest.  Zernyestről indulva dél felől a tengerszint felett 819 m magasan fekvő Botorog csorgónál megérkezve egy nagyobb parkolóban állítottuk le autónkat. Viszonylag rövid készülődés után menetkészen álltunk úticélunk előtt. 30-40 perces kellemes séta után feljutottunk a Macska hasadék leágazáshoz A látványossághoz vezető turistaút egy szakasza, igen különös impulzust ad. A néhány méter hosszú függőlegesen íves sziklafal és az alatta húzódó ösvény szakadékkal az esztétikum világának egy szeletét tükrözi. Igyekeztünk minden apró természeti csodát felfedezni és azt közelebbről megismerni, lefotózni. Hol kiszélesedő, hol összeszükülő szurdokot övező sziklafalak és a bennük felfedezhető üregek, valamint a számtalan nehéz sziklamászó út köti le a figyelmünket 

Sziklafalak között

Elhessegetve kósza gondolatainkat rövidesen elhaladunk a hegyimentők időszakos állomáshelye mellett majd további bő negyed óra után elérjük a Macska-szoros bejáratát (bal oldalt kis harangláb), ahol átkelünk a patakmeder felett. Itt búcsút veszünk az eddig velünk tartó piros kereszt jelzéstől, amely bal kéz felé leágazva a Macska-szoroson át a Vladuska-nyereg irányába folytatódik.

Macska-szoros bejárata

Mi a patak nyomvonalát követve haladunk tovább a sziklafalak között. Kb egy óra erejéig gondtalanul barangoltunk a térdig érő hóban és közben követtük a patak néhol szabdalt kanyarjait. Néhány kanyart követően elérjük azt a pontot, ahol jobbra kanyarodva ismét a zernyesti szorosban találjuk magunkat, rövid időn belül jobb oldalt a sárga háromszöget követve a Toanches tetőre igyekszünk. Most már egy szűk ösvényen haladunk, de az út arculata más vonatkozásban is erősen megváltozik: meredek, eleinte szerpentinekkel megtűzdelt kapaszkodás vár ránk – rövid távon közel ugyanannyi szintet nyerünk, mint eddigi útvonalunkon összesen.

Sziklafalak között

Nemsokára kiérünk az erdőből a tágas Toanches tetőre, nem töltjük az időt csak pár fotó erejéig, meg csúcspálinka elfogyasztásáig. Sárga háromszöget követve Folea menedékház a következő állomás. A hosszúnak nem mondható hideg úton megéheztünk és úgy döntöttünk,  megtöltjük a hasunkat valamilyen meleg étellel éspedig meleg túrós puliszkával amit a mendékháznál szolgálnak fel.

a 25 fős csoport

Meleg fogadtatás ellenére hideg terem fogadott minket, de  jó gazda benyomást keltve a házigazda hamar begyújtott (meleg is lett amire el kellett induljunk). Majd meleg teával kinált minket amiről hamarossan kiderült hogy ez ilyen kötelező felmelegitő tea volt, de el kell ismerni nagyon finom volt. Nem úgy a csipős túróspuliszka. Hamarossan kiderült hogy a felszerelésünk hiányos, a gázmaszka otthon maradt, igy csak azok tudták elfogyasztani akiknek a szaglásukkal baj volt. De abból is bőségessen volt, még plusszot is kaptunk, a fizetésnél derül ki hogy milyen értékes túróspuliszkát ehetünk volna. 

De a lényeg a lényeg felmelegedtünk, mindenki elfogyasztotta az otthonról hozott ételét. Igy kibékülve visszautunkat, a sokak számára  ismerős piros sáv jelzésen Botorog csorgó felé vettük. A látvány ismét lenyűgöző ahogy a lemenő nap utósó sugarai, a rózsaszínben pompázó Bucsecs kiemelkedő sziklái elkápráztattak minket. Így adta meg magát ennek a csodálatos napnak, a lemenő nap utolsó sugarát. Továbbhaladva megérkeztünk abba a parkolóba, ahonnan indultunk. Búcsút intve és a jövő heti túrát leszögezve, élvezztük a hazafelé vezető utat, egy csodálatos napnak értünk a végére, értelmet adva életünknek. Olyan nap volt ez, amire szívesen emlékszik vissza minden ember, ha majd eljő élete alkonya.

rózsaszínben pompázó Bucsecs

 Köszönjük a brassói Ekéseknek ezt a jól megszervezett, csodálatos túrát.
képek megtekinthetők http://www.facebook.com/profile.php?id=100005032863013 linken