Reggel a 8.17-es vonattal
indultunk Uzonkafürdő irányába, a bikszádi vonat megállónál leszálltunk, ahol
két lelkes túratársunk várt ránk hogy elvezessen Uzonkafürdőre az erdőn át.
Népes, vidám csapat voltunk. Útunk egy darabig a turistajelzést követte aztán
átvágtunk a mezőn, közben előkerült a jó otthoni pálinka, meg-megálltunk,
nézelődtünk, cseppet sem siettünk.
Másfál órai gyaloglás
után megérkeztünk Puskásék házához. Jó páran már megérkeztek autókkal, Kis
Andrist még a vonatból láttuk amint kerekezett, ő is hamarosan beszaladt. Szép
számban összegyültünk: KB 34 -en és egy
kutyus is, nagy örömmel üdvözöltük egymást, előkerült a pálinka, falatoztunk a
teraszon aztán 11 órakor elindultunk a túrákra.
A NAGYMURGÓ és a NAGYMEZŐ volt
betervezve régi szokás szerint. Lehetett választani. Ezek 4 órás túrák, oda-vissza.
Mire visszaérkeztünk a háziak elkészitették a finom pityókástokányt. Aztán következett
a NŐK felköszöntése, virággal és egy szép képeslappal, Lajosbácsi hiányában Kiss
András tartott egy szép ünnepi beszédet.
Jártó Gabi levetitette a
régebbi nőnapi bulikat, jót derültünk.
A sok jó bor hatására
igencsak hangosak lettünk. Hamarosan szedelőzködni kellett mert a 20 órás
vonattal a csapat nagyrésze hazautazott. Kár mert nagyon jól éreztük magunkat
Puskáséknál, az idő gyorsan elrepült és holnap újra hív a hegy amit úgy hívnak
hogy Nagyhagymás.
Ezúttal köszönjük a
Puskás családnak a szíves vendéglátást és úgy búcsúzunk hogy: jövőre veletek
ugyanitt.
